Az utazás és az első hét

A reptéren

Csomagokat kipakoltuk a kocsiból, majd elintéztem az utolsó üzleti telefonom – nehogy ne tudják az itthoniak, hogy mi a “dolguk”.

00v_kipakolas_telefon

 

Majd még éppen volt időnk bedobni egy kávét (Réka) és benyomni egy rudit (Gábor):

00c_meg 1kave es rudi

… miközben ET rámutatott a “sofőrünkre”

00d_et

 

A repülés

Miután a “taxisofőrünktől” és a “biztonsági emberünktől” könnyes búcsút vettünk, és megpróbáltuk átrágni magunkat a vámvizsgálaton, azonnal megmotoztak … gyanús voltam, mert minden előírt dolgot kipakoltam a zsebemből, de így is becsipogtam. A rágó és a Fisherm*n’s Friend (tettem bele egy csillagot, hátha ellenreklámnak minősülne 🙂 ) cukorka csomagolása adta a lehetőséget számukra, hogy perceken át taperolhattak.

Élesszeműek megkereshetnek minket a gépen – segítségképpen: valahol a szárny mögött ülünk:

00e_a gepunk

és 10 perc késéssel ugyan, de elindultunk…

a repulo ut

A repülés első néhány percében Réka rátapadt az ablakra, mint a plüss figurák az autókban (ha én ülök az ablak mellett én is ezt tettem volna)

A landolás viszont számomra volt nagy megpróbáltatás. Valószínűleg a torokgyulladásom miatt is az Eustach-kürtöm nem egyenlítette ki megfelelő tempóban a nyomást, így a halántékcsontomra nagyobb nyomás nehezedett, mint a fájdalomküszöböm.

 

Manchester

A repülőből kiszálltunk és csupán szűk 1 óra alatt már a szálláson voltunk – ügyesek voltunk na… 🙂 És nem utoljára 🙂 Itt beleütközhettünk ama problámába, ami az Egyesült Királyságban egész általános – nem nagyon lehet kellemes, enyhén meleg vízzel kezet mosni; ezért:

01_very hot water

A felirat a bal oldalira vonatkozik; a másikra nyugodtan írhatták volna, hogy “very cold water”

…de legalább a tusolóban ezt megoldották.

Másnap reggel gyorsan ellenőriztem az ablakból, hogy a “kocsim” is megérkezett-e? Majd nyugtáztam, hogy igen 🙂

02_porsche

Egy szimpla gyorsvonattal mentünk Birminghambe, és azt hiszem nem mondok újat, hogy jobban felszerelt, mint az otthoni IC-k. Elsőre sikerült egy magyar nőbe is belebotlanunk, véletlenül elfoglaltuk a helyét és az angol makogásunk után elég erős akcentussal megszólalt magyarul is. Kiderült, hogy 20 éve él kinn (max. 35 lehetett) és most csak üzleti úton van.

03_reka chat a vonaton

Mint látható wifi is volt a vonaton

04_videki tajkep

Egy kis ízelítő az angol vidéki látképről

Birmingham (bőrminden)

Az itthon nyomtatott 60 oldalas térkép segítségével pillanatok alatt megtaláltuk a szállásunkat, amely szó szerint a híd alatt van:

BCB_google maps

és a kilátás a szobánkból:

kilatas

kilátás balra … kilátás középre … kilátás jobbra

DE! A társalgó hangulata nagyon megnyerő. Kicsit úgy érzi magát az ember, mintha a Jóbarátok című sorozatba csöppent volna. Plussz egy kandalló, amiben olykor ropog a tűzön a fa. 🙂 A tulajdonosok egyébként 3 baranyai srác. Akik nagyon jófejek és segítőkészek. A hostel neve egyébként Birmingham Central Backpackers és tényleg mindenkinek csak ajánlani tudjuk aki ide készül.

A hivatalos ügyek intézését szépen sorban végezzük és közben a várost is egyre jobban felfedezzük:

08_szt martin templom

Szent Martin templom – a XIII. századtól templom áll ezen a helyen, de a mai templomot a XIX században építettek a korábbi arculatát megtartva.

18_szt phillip katedralis

Szent Phillip katedrális

FOLYTATÁS HOLNAP … 🙂

a

1 comment

  1. Majd jól beszedem a jogdíjat az általam készített képekért! 🙂 Egyébként miért ment kanyarban a repülőgép?

Hozzászólások le vannak tiltva.